Karát és finomság: így működik az aranytartalom

Karát vagy ezrelék?

A karát (k vagy kt) egy 24-es skála: a tiszta arany 24 karát, a fele arany, fele más fém pedig 12 karát. Ezt a skálát főleg az angolszász és ázsiai országokban használják. Európában, így Magyarországon is, a finomságot ezrelékben adják meg: a 750-es arany 1000 részéből 750 rész arany. A két jelölés ugyanazt fejezi ki, csak más egységben.

A karátból ezreléket úgy kapsz, hogy elosztod 24-gyel, majd megszorzod 1000-rel. 18 / 24 × 1000 = 750. A gyakorlatban viszont a szabványos finomságok kerekítettek: a 14 karát elméletileg 583,3 ezrelék, a hivatalos jelölés azonban 585, mert az ötvözetnek legalább ennyi aranyat kell tartalmaznia.

Átváltási táblázat

Mindegyik finomsághoz van élő árat mutató oldalunk: 9k, 10k, 14k, 18k, 21k, 22k és 24k.

Hogyan számold ki az ötvözött arany értékét?

A képlet egyszerű: érték = tiszta arany grammára × finomság / 1000 × súly grammban. A tiszta arany grammárát a világpiaci unciaárból számoljuk: a dollárban jegyzett unciaárat forintra váltjuk, és elosztjuk 31,1035-tel (ennyi gramm egy trójai uncia).

Példa: ha a tiszta arany ára 44 000 Ft/g, akkor 1 gramm 14 karátos arany nyersanyagértéke 44 000 × 0,585 = 25 740 Ft, 1 gramm 18 karátosé 44 000 × 0,75 = 33 000 Ft. Egy 4 grammos 18 karátos jegygyűrű így 132 000 Ft fémértéket képvisel. A törtarany kalkulátor ezt automatikusan, élő árral számolja.

Miért nem tiszta aranyból készül az ékszer?

A 24 karátos arany nagyon puha: körömmel is megkarcolható, egy vékony gyűrű néhány hét alatt deformálódik. Az ékszerekhez ezért más fémeket – rezet, ezüstöt, cinket, palládiumot vagy nikkelt – ötvöznek, amelyek keménységet, kopásállóságot és színt adnak.

Minél alacsonyabb a karát, annál keményebb és olcsóbb az ötvözet, de annál könnyebben színeződhet el, és annál nagyobb az esélye bőrirritációnak. A 14 karát jó kompromisszum: elég kemény a mindennapi viselethez, és még kifejezetten arany színű. A 18 karát mélyebb, sárgább színű és értékesebb, de puhább.

Sárga, vörös, fehér: a színek is ötvözetek

Az arany színét az ötvözőfémek aránya határozza meg, a finomság ettől független. Egy 585-ös gyűrű lehet sárga, vörös (rosé) vagy fehér is – mindhárom 58,5% aranyat tartalmaz.

• Sárga arany: arany + ezüst + réz kiegyensúlyozott arányban.
• Vörös vagy rosé arany: több réz, ezért melegebb, rózsaszínes árnyalat.
• Fehér arany: palládium vagy nikkel hozzáadásával, általában ródiumbevonattal. Részletek a fehér arany ára oldalon.

Felvásárláskor a szín nem számít, csak a finomság és a súly. Egy 585-ös fehérarany gyűrű grammonként ugyanannyit ér, mint egy 585-ös sárga.

Mire figyelj vásárláskor és eladáskor?

Vásárláskor kérd el a finomságot és a súlyt írásban, és vesd össze az árat a fémértékkel. Egy ékszer ára természetesen magasabb, mint a nyersanyagértéke, hiszen tartalmazza a munkadíjat, a forgalmazói árrést és az ÁFA-t – de ha egy egyszerű lánc ára a fémérték háromszorosa, érdemes máshol is körülnézni.

Eladáskor a finomság a legfontosabb adat. Ha a jelzés kopott vagy hiányzik, kérj mérést. A 585-ös arany ára oldalon a leggyakoribb hazai finomság súly szerinti táblázatát is megtalálod, a felvásárlási ár oldalon pedig a reális kifizetési sávokat.

Finomság és tartósság a mindennapokban

A finomság nemcsak az árat, hanem a viselhetőséget is befolyásolja. Egy 18 karátos gyűrű néhány év alatt láthatóan kopik, különösen, ha valaki fizikai munkát végez vagy gyakran sportol vele. A 14 karátos ötvözet keményebb, jobban tartja a formáját, és a foglalt kövek is biztonságosabban maradnak a helyükön. Jegygyűrűnél ezért sokan választanak 14 karátot, alkalmi ékszernél vagy fülbevalónál pedig a mélyebb színű 18 karátot.

A kopás egyébként fémveszteséget is jelent: egy évtizedekig hordott karikagyűrű akár 10–20%-ot is veszíthet a súlyából. Ezt eladáskor a mérés automatikusan figyelembe veszi, de érdemes tudni róla, ha egy régi ékszer meglepően könnyűnek bizonyul. A finomság mindegyik esetben ugyanaz marad, csak a tiszta arany mennyisége lesz kevesebb.

Miért számít a finomság eladáskor és vásárláskor?

A finomság a legfontosabb árazási tényező, mert közvetlenül meghatározza, mennyi tiszta arany van a tárgyban. Két ránézésre egyforma, 5 grammos gyűrű közül a 18 karátos kb. 28%-kal több aranyat tartalmaz, mint a 14 karátos, és ennyivel többet is ér fémértékben. Egy 9 karátoshoz képest a különbség már kétszeres. Ezért fontos, hogy eladáskor a felvásárló minden darabot a saját finomsága szerint számoljon el, és ne a tétel legalacsonyabb finomságú darabja alapján.

Vásárlásnál fordított a helyzet: az alacsonyabb finomságú ékszer olcsóbb, de nem feltétlenül jobb ár-érték arány. Egy 9 karátos lánc ára gyakran csak kevéssel alacsonyabb a 14 karátosnál, mert a munkadíj és a kereskedői árrés jelentős része nem függ a fémtartalomtól. Ha az ékszert értékmegőrzésre is szánod, a 14 vagy 18 karát általában jobb választás.

Karát a nagyvilágban: hol mi a szokásos?

Az ékszerfinomságok országonként eltérnek, ami külföldről hozott vagy online vásárolt ékszereknél fontos lehet. Magyarországon és Közép-Európában a 14 karát (585) dominál, Olaszországban és Franciaországban a 18 karát (750) a megszokott, az Egyesült Királyságban sok a 9 karátos (375) ékszer, az Egyesült Államokban a 10 és 14 karát. A Közel-Keleten a 21 karát, Indiában a 22 karát az alapértelmezés, Kínában és Hongkongban pedig a közel tiszta, 24 karátos ékszer is gyakori.

Ha örököltél vagy ajándékba kaptál külföldi ékszert, ne feltételezd, hogy 14 karátos – egy közel-keleti karkötő lehet 21 karátos, egy brit pecsétgyűrű 9 karátos. A különbség a vételárban tízezrekben mérhető.

Gyakori félreértések

• „A 14 karát 14%-ot jelent.” – Nem, 14/24-et, azaz kb. 58,5%-ot.
• „A 999-es arany mindig 24 karát.” – Igen, de a 995-ös is befektetési aranynak számít, és gyakran 24 karátnak nevezik.
• „A karát a gyémántnál is ugyanaz.” – Nem: a drágaköveknél a karát tömegegység (0,2 gramm), semmi köze az arany finomságához.
• „A fehér arany alacsonyabb értékű.” – Nem, azonos finomságnál ugyanannyi aranyat tartalmaz.